A Hold felszínén lévő üveggyöngyökben hihetetlen mennyiségű víz rejtőzhet
A kutatók szerint a Hold felszínén szétszórt apró üveggyöngyök több milliárd tonna vizet tartalmazhatnak, amelyet az űrhajósok a jövőbeni holdi küldetések során kinyerhetnének és felhasználhatnának.
A felfedezés az egyik legfontosabb áttörésnek számít az űrügynökségek számára, amelyek bázisok építését tűzték ki célul a Holdon, mivel ez azt jelenti, hogy nemcsak víz, hanem hidrogén és oxigén is könnyen hozzáférhető forrás lehet a Guardian szerint.
“Ez az egyik legizgalmasabb felfedezés, amit valaha tettünk” – mondta Mahesh Anand, a bolygótudomány és -kutatás professzora a Nyílt Egyetemen. “Ezzel a Hold fenntartható módon történő felfedezésének lehetőségei nagyobbak, mint valaha.”
Több mint fél évszázaddal azután, hogy utoljára ember járt a Holdon, a NASA és más űrügynökségek a visszatérésre készülnek. A NASA Artemis missziójának célja, hogy az első nőt és az első színesbőrű embert a Holdra juttassa, míg az Európai Űrügynökség egy holdfalut tervez. Mindkettő arra számít, hogy holdi anyagokat használnak majd a földön kívüli bázisok fenntartásához.
Anand és egy kínai tudóscsoport finom üveggyöngyöket elemzett a kínai Csang-o-5 küldetés által 2020 decemberében a Földre visszahozott holdi talajmintákból. A kevesebb mint egy milliméter átmérőjű gyöngyök akkor keletkeznek, amikor meteoroidok csapódnak a Holdba, és olvadt cseppekből álló záporokat küldenek fel. Ezek aztán megszilárdulnak és a holdporba keverednek.
Az üvegszemcsék vizsgálatai kimutatták, hogy együttesen jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak, ami a Hold teljes felszínén 300 millió és 270 milliárd tonna közötti mennyiséget tesz ki.
“Ez új utakat fog megnyitni, amelyeken sokan gondolkodtunk” – mondta Anand. “Ha a vizet ki tudjuk nyerni és jelentős mennyiségben koncentrálni tudjuk, már csak rajtunk múlik, hogyan hasznosítjuk.”
A korábbi küldetésekből már érkeztek utalások arra, hogy a Hold talán nem teljesen száraz pusztaság. Az 1990-es években a NASA Clementine űrszondája a Hold pólusaihoz közeli mély, meredek oldalú kráterekben fagyott vízre utaló jeleket talált. 2009-ben az indiai Chandrayaan-1 űrszonda a Hold felszíni porrétegében egy vékony vízrétegnek tűnő anyagot fedezett fel.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/27/rejtett-oceanok-keringhetnek-az-uranusz-korul/” ][/hm_embed]
Source: TheGuardian
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Miért lélegezik szinte minden élőlény oxigént?
Mennyire van szükségünk az agyunkból a túléléshez?
Hogyan is történt pontosan a fukusimai atomerőmű-baleset?
A világ legmagasabb tervezett felhőkarcolói
Átírhatja a történelemkönyveket ez a két, 7000 éves női holttest!
Magyar kutatók segítségével tettek meglepő felfedezést a földi élet fejlődésével kapcsolatban